Feszülten álltam a tükör előtt, immáron a sokadik szettemben. A gondolataim kuszák voltak és még én sem tudtam kiigazodni azon hogy miért vagyok ennyire szétszórt. Egy részem izgatott volt az esti randi miatt, hiszen Dave érkezéséig alig két óra volt vissza, egy másik részem viszont nem akarta ezt az egészet. A délutáni veszekedésünk óta egyfolytában Joseph szavai jártak a fejemben. " Egy olyan lánynak aki pénzért hajlandó elviselni engem, nem lehet probléma pénzért ágyba bújni egy orvossal. " Szavai még mindig kegyetlenül mardosták az önérzetem. Valóban olyan nagy bűn az hogy egy orvossal randevúzok?! Talán én nem vagyok elég jó egy ilyen férfinek?! Tettem fel magamban a kérdéseket, de választ egyikre sem találtam.
- Rosie - Mrs. Benson hangjára felkaptam a fejem és sietve mentem kinyitni a szobám ajtaját. - Tessék? - kérdeztem amikor szemben találtam magam a kedves mosolyával. - Oh, gyönyörű vagy. - dicsért meg. - Ön szerint ez a ruha jó lesz? - néztem végig magamon bizonytalanul. - Tökéletes. - mosolygott biztatóan. - Köszönöm. - szégyenlősen sütöttem le a szemeimet. - Mit szeretne? - kérdeztem végül hiszen valószínűleg nem hiába keresett engem. - Mr. Howell gyengélkedik, gondoltam szólok neked, hogy tudj róla. - közölte miközben megigazította a ruhám szélét. - Beteg? - aggodalmasan vártam a válaszát. - Semmi komoly, valószínűleg csak megfázott. Van egy kis láza, az előbb aludt el. - ült le az ágyam szélére én pedig mellé. - Akkor lemondom a vacsorát Davel. - sóhajtottam fel. - Szó sem lehet róla. Ez a te estéd drágám. Majd én vigyázok Mr. Howellre. - ajánlotta fel, de én úgy éreztem hogy nem fogadhatom el. - Nem. Az én feladatom hogy Joseph mellett legyek ha szüksége van rám. Ha beteg akkor itthon maradok és ápolom. - határoztam el magam és máris a telefonomért nyúltam, de mielőtt tárcsázhattam volna még félszemmel észrevettem Mrs. Benson furcsa mosolyát. - Miért néz így rám? - kérdeztem kíváncsian. - Lemondasz egy randevút egy igazán figyelemre méltó fiatal emberrel hogy Mr. Howellt ápold. Ez többet elárul mint azt gondolod. - mondta bölcsességet sugározva magából. - Ezt hogy érti? - zavartan meredtem a szőnyegre. - Nem bűn az ha tetszik neked. - suttogta. - Ki? - tekintetem Mrs. Bensonra kaptam. - Joseph. Tetszik neked, igaz? - miközben feltette a kérdését nyugodtságot és bizalmat sugárzott, úgy éreztem vele őszinte lehetek. - Joseph néha a legelviselhetetlenebb alak a világon, ugyanakkor ma végre úgy érzem hogy megnyílt nekem. Ha nem jött volna ez a randi Davel akkor nem lett volna semmi baj. Érdekel hogy mi van Josephel, de nem romantikus értelemben. Nem vagyok szerelmes belé ha erre gondolt. Egyszerűen csak emberileg érdekel. - mondtam őszintén. - És Dave? Ő sem érdekel? - érdeklődött tovább, nem éreztem tolakodónak, sőt jól esett hogy beszélgethetek valakivel magamról is. - Őszintén? - sóhajtottam fel. - Tudom hogy nem illünk össze. - vallottam be az igazat. - Akkor ne erőltesd drágám. Nem vagy elkésve. A szerelem megvár. - simogatta meg a kezem majd felállt. - Köszönöm Mrs. Benson. - bólintottam. - Igazán nincs mit. - mosolygott rám. - Itthon maradok, úgyhogy nyugodtan pihenjen le. Majd én gondoskodok Josephről. - szóltam utána amit el is fogadott és távozott. Ismét kezembe vettem a mobilomat és egy rövid telefonbeszélgetés alatt elnézést kértem Davetől és lemondtam a randit, megértő volt de hallottam a hangján hogy csalódott, azonban én ezzel most nem tudtam és nem is akartam foglalkozni. Miután elköszöntem tőle és bontottam a vonalat átöltöztem hétköznapi ruhába és a konyhába siettem ahol készítettem teát és levest Josephnek. Egy óra alatt mindennel végeztem, az órára pillantottam ami este hat órát mutatott. Egy tálcára tettem a levest és megindultam Joseph szobájába ahová kopogás nélkül léptem be. Joseph ébren volt, az ágyán feküdt és valamin nagyon elgondolkodott de a lépteimet meghallva, ülő helyzetbe tornázta magát. - Mrs. Benson ön az? - szólalt meg halkan, a hangja rekedt volt valószínűleg a betegség miatt. - Rosie vagyok. - sétáltam közelebb az ágy széléhez. - Még itthon vagy? Azt hittem már este van. - meglepte az ittlétem és szokatlanul kedves volt a hangja. - Kora este van. Nem megyek el. Készítettem neked levest. Éhes vagy? - ültem le az ágy szélére, közvetlenül Joseph mellé, a tálcát pedig az ölembe tettem. - Miért nem mész el? - érdeklődött. - Beteg vagy. Itt a helyem. - vettem kezembe a kanalat és a levest kezdtem kevergetni. - Sajnálom amit délután mondtam. Tudom hogy te nem az a fajta lány vagy aki pénzért bármire hajlandó. - a bűntudat látszott rajta és ez sokat jelentett számomra. - Semmi baj. Igazad volt. Nem illek Dave mellé. - szomorúan mosolyodtam el. - Ez nem igaz. Okos, életrevaló fiatal lány vagy. - dicsért mindenféle köntörfalazás nélkül. - Örülök hogy így gondolod. De felejtsük el. Inkább egyél, hogy hamar meggyógyulj. - tereltem el a témát. - A levestől fogok meggyógyulni? - nevetett fel jókedvűen. - Az én levesem kivételes. - kuncogtam. - Nem tudtam hogy tudsz főzni. - jegyezte meg.
- Hát pedig tudok. És ideje megkóstolnod. - biztattam. - Nincs ellene
kifogásom. Segítesz? - húzta ki magát ülő helyzetben. - Természetesen. -
feleltem majd a kanalat a levesbe merítettem. - Mond hogy Á. -
figyelmeztettem majd ahogy megtette szép lassan etetni kezdtem. -
Szeretem amikor te etetsz. - jegyezte meg az első kanál után. - Valóban? És miért? - érdeklődtem miközben folytattam a levese kanalazását. - Nem érzem olyan megalázónak a helyzetemet. - őszintén beszélt, ezt éreztem a hanglejtésén is. - Ennek örülök. - mosolyodtam el. - Egyébként finom a leves. - ízlelgette az ételt. - Köszönöm. - nevettem ismét. Ezek után csend telepedett a szobára amíg megetettem és az utolsó korty leves is elfogyott. - Máris jobban érzem magam. - sóhajtott fel. - Na persze. - csóváltam a fejem és betakargattam miközben ő ismét elfeküdt. - Aludj. Attól leszel jobban. - a párnáját is megigazítottam a feje alatt hogy kényelmes legyen neki. - Nem tudok aludni. Olvasol nekem valamit? - szinte könyörgő volt a hangja. - Rendben. Mit olvassak neked? - tettem félre a tányért az éjjeli szekrényre. - Az ablakom mellett elvileg van egy könyves polc, válassz egy könyvet. - biztatott és én tettem amit mondott. Nagy fejtörést okozott számomra a választás ugyanis rengeteg jó könyv porosodott a polcon, de végül sikerült döntenem. - Na? Mit olvasol nekem? - kíváncsiskodott miközben én leültem az ágya melletti fotelba. - Csillagainkban a hiba. - válaszoltam. - Azt nem ismerem. - vonta meg a vállát. - De a te polcodon volt. - lepődtem meg. - Lissa könyvei. - nevetett. - Akkor ez esetben legalább nem ismert történetet hallasz majd. - nyitottam ki a könyvet. És hogy miért pont ezt a történetet választottam? Egyszerű! Joseph ugyan nem rákos ahogy a könyvben szereplő két fiatal, de ő maga is szinte már temeti önmagát. Bízom benne hogy ezt a történet ráébreszti arra hogy vannak nála sokkal tragikusabb sorsú emberek is. - Kezdhetem? - kérdeztem izgatottan. - Nem ülsz mellém? - paskolta meg maga mellett a helyet de nem az ágya szélén hanem történetesen az ágya jobb oldali helyét, mivel ő a bal oldalon feküdt. - Másszak be melléd az ágyba? - hitetlenkedtem. A mai napig még egy levegőt sem akart szívni velem, most meg már az ágyába is beengedne és arra kér hogy olvassak neki. - Kényelmesebb. - bólintott. - Oké. - adtam meg magam és miután lerúgtam magamról a cipőimet bemásztam mellé az ágyba. - Na most már kezdheted. - adta ki az utasítást, nem is kellett sokat várnia, azonnal bele kezdtem az olvasásba. A meglepő az volt hogy nem csak engem ragadott magával a történet hanem Josephet is, ugyanis ahogy telt az idő egyre inkább élénkült a figyelme, már a könyv közepén járhattam amikor azt vettem észre hogy a szabad kezem Joseph meleg tenyerében pihen. Nem tudom hogy ő fogta meg az én kezem vagy én az övét, de nem is volt fontos. Egyszerűen így volt jól és kész. A percek órákká nőtték ki magukat és hamar elmerültünk az éjszakában, egyikünk sem akarta félbehagyni a történetet, így végül hajnali fél kettőkor az utolsó lapot is felolvastam ezzel zárva Hazel és Augustus történetét. - Miért ezt olvastad fel? - Joseph hangja törte meg a csendet. - Nem tetszett? - kérdeztem vissza. - De. Nagyon. - bólintott. - Köszönöm. - tette hozzá. - Igazán nincs mit. De most már megyek aludni. Későre jár. - ásítottam és kinyújtottam a végtagjaimat. - Jó éjt Rosie. - köszönt el mosolyogva. - Jó éjt Joseph. - sétáltam az ajtóhoz majd miután kiléptem rajta egyenesen a szobámba siettem ahol én is hamar elmerültem az álmaim sokaságában...
Szia
VálaszTörlésEz a rész is nagyon tetszett. Meglepett hogy Rosie lemondta a randit Davel hogy inkább Josephet ápolja, de annyira örülök hogy így történt mert aranyosak voltak . És a vége...huh teljesen kész voltam, az egyik kedvenc könyvemet olvasta fel Rosie és szerintem Joseph esetében a lehető legjobb választás volt részéről. Nagyon tetszett és alig várom hogy hozd a többit. Siess! :)
Szió :)
VálaszTörlésNagyon jó lett ez a rész is. Az elején tök izgatott voltam hogy vajon milyen lesz Rosie és Dave randija, aztán amikor kiderült hogy Joseph beteg akkor megsajnáltam szegény srácot és örülök hogy végül Rosie inkább Joseph mellett maradt. Szerintem nagyon jól alakul a kettejük kapcsolata, már Joseph sem olyan bunkó mint a történet elején. Imádtam ezt a részt. Várom a kövit <3
Halihó :P
VálaszTörlésBámulatos hogy milyen szépen építed fel a sztorit és a két főszereplő kapcsolatát. Az első résztől kezdve azt láthatjuk ahogy Rosie próbál megküzdeni azért hogy Joseph megnyíljon neki és ahogy egyre halad előre a történet ez sikerül is neki. Ebben a részben például Joseph über cuki volt. Davet sajnálom, de ugyanakkor Rosie jobb helyen van Joseph mellett. Szuper rész volt, várom a többit :P
Sziaaa
VálaszTörlés" Joseph ugyan nem rákos ahogy a könyvben szereplő két fiatal, de ő maga is szinte már temeti önmagát. Bízom benne hogy ezt a történet ráébreszti arra hogy vannak nála sokkal tragikusabb sorsú emberek is. " - Hát ahhoz képest hogy Rosie igazából nem is ápolónő, egész jól csinálja. Okos ötlet volt tőle hogy pont a Csillagainkban a hibát olvasta fel Josephnek és tuti hogy hatásos is volt. Josephet meg tudtam volna zabálni, egyre jobban kedvelem őt. Rosie pedig the BEST!!!! Gyorsan hozd a következő részt mert ezt IMÁDTAM!!! Puszi ❤
Puszedli :D
VálaszTörlésKirályságos részecske lett. El sem tudom mondani hogy mennyire örülök annak hogy Rosie végül nem ment el Davel randizni. Joseph betegsége a legjobbkor jött. Dave egyébként tényleg kedves meg édes meg minden, de Rosiehoz Joseph illik. Össze kell jönniük (erősen reménykedek)!!! Jó volt látni hogy Rosie és Joseph már jól meg vannak és beszélgetnek. A kedvencem az volt ebben a részben amikor Rosie felolvasott Josephnek. Nagyon, nagyon várom a következő részeket is :D
Bonjour
VálaszTörlésUhhhh! Te lány! Mindig meg tudsz lepni valamivel. Én az előző rész óta készülök Rosie és Dave randijára, erre most...Rosie egyszerűen lemondta. Meglepett viszont örülök is neki mert így Rosie és Joseph együtt tölthetett egy kis időt és had mondjam el még neked hogy bár Dave jó pasi...én akkor is RosienandJoseph ( Roseph, Josie ) fan vagyok!!! Szóval most a boldogságom határtalan. Tetszett ez a rész is. Nagyon várom a következőt :)
Hello
VálaszTörlésSzámomra kellemes meglepetés volt Rosietól hogy inkább Josephet ápolgatta mintsem hogy Davel randizott volna inkább. Azt hiszem Mrs. Bensonnak jók voltak a megérzései miszerint Rosienak tetszik Joseph vagy legalábbis fontos neki a férfi, hiszen mellette maradt és egyre jobb a kapcsolatuk. Remélem hogy az ellenségeskedéseknek vége és helyette barátok majd esetlegesen akár szerelmesek is lesznek. Bár ez még tudom messze van de én nagyon várom ahogy a következő részeket is. ;)
Szióka...
VálaszTörlés" Érdekel hogy mi van Josephel, de nem romantikus értelemben. Nem vagyok szerelmes belé ha erre gondolt. Egyszerűen csak emberileg érdekel. " - Hűűűhaa Rosie! Ezt még te sem hiszed el. :D Ahj annyira de annyira NAGYON tetszett ez a rész. Istenkém, a kicsi szívem úgy dobogott miközben Rosie és Joseph jeleneteit olvastam. Összeillenek ez nem vitás. Örülök hogy Dave kikerült a képből mármint hogy nem randizott vele Rosie. Oh és amikor Rosie olvasott és közben megfogták egymás kezét Josephel..ahw... Huh de várom mááár az új rééészt :D
Ciao
VálaszTörlésSzámtalanszor mondtam már el és most is csak ismételni tudom hogy mennyire szeretem azt ahogy fogalmazol. Egyetlen rész sem nélkülöz gyönyörű és szép gondolatokat és az ahogy megírsz egy-egy részt, mindig élvezhető és egyszerűen csodás. " Szavai még mindig kegyetlenül mardosták az önérzetem. " - Szegény Rosiet a múltkori rész óta még mindig sajnáltam, de aztán jó volt látni hogy Joseph ismét észhez tért és tartalmas időt töltöttek együtt. Nagyon tetszett ez a rész és várom a következőt is :D
Hi :P
VálaszTörlésJeeee! Rosie nem ment el Davel randizni. Nagyon megkönnyebbültem mert ez azt jelenti hogy nem lesz közöttük semmi ami tovább gondolva számomra azt jelenti hogy így még több esély van arra hogy Rosie és Joseph egymásba szeret. Sok minden miatt tetszik ez a történet, többek között azért mert nem sieted el hanem szépen felépíted a kapcsolatukat és mondhatjuk úgy hogy a nulláról indult Rosie és Joseph kapcsolata most pedig már majd nem hogy baráti. Ez a rész is szuper lett, tetszett. Siess a következővel :P
Hali :)
VálaszTörlésEz a rész is eszméletlen jó lett. Fantasztikus hogy Joseph az elmúlt hét rész alatt már mennyit változott Rosie hatására. Lissa jól döntött amikor Rosiet vette fel Joseph mellé mert mind a ketten jót tesznek egymásnak. Rosie magabiztosabb lett és már nem olyan elveszett mint az elején amikor munka nélkül azon aggódott hogy mi lesz vele. Joseph pedig már határozottan nem egy tuskó paraszt + kezdi elfogadni hogy segítségre szorul a betegsége miatt. " Szeretem amikor te etetsz. - jegyezte meg az első kanál után. - Valóban? És miért? - érdeklődtem miközben folytattam a levese kanalazását. - Nem érzem olyan megalázónak a helyzetemet. - őszintén beszélt, ezt éreztem a hanglejtésén is. " - Ez a részlet tetszett a legjobban. Joseph sokat fejlődött önmagához képest is. Szuper ahogy írsz és le a kalappal előtted. Nagyon várom a következő részt. Ezer millió puszikaaa :D
Szia :)
VálaszTörlésJaj..ez a rész..szuper volt! :D Joseph annyira édes volt, hogy a szívembe zártam, és kinőtte magát kedvenc karakterré, mert az eddigi durva modora miatt nem szerettem őt..de most nagyon-nagyon megkedveltem! :) Rosie pedig nagyon kedves lány, és még a randiját is hajlandó volt lemondani azért, hogy Joseph-re vigyázzon. Remélem minél hamarabb összejönnek Joseph-el! Hozd hamar a következő részt!
Puszi :)